Maga a halál is az élet feladatainak egyike.
Semmi sem fontosabb, mint hogy az embernek az érthetetlennel állandó kapcsolata legyen.
A megérzések hazudnak, azt sugallják az embernek, amit hinni akar, nem az igazságot.
A megbocsátáshoz nem kell hívő embernek lennünk. Csak jó embernek. Ez is sok? Akkor rendes embernek. Aki nem őrizgeti magában az összes rosszat, amit átélt.
Bármin is bosszankodunk, az egészségünkkel fizetünk érte. Megéri?
Ha nem érzel magadban szeretetet embertársaid iránt, akkor ülj csendesen, foglalkozzál a magad dolgával, amivel akarsz, csak az emberekkel ne.